5 db térelem

Az öt térelem az operaházi látványtervezés történeti részét mutatja be: 1884-től, az Operaház megnyitásától a kétezres évek elejéig. 

12 olyan tervező munkáiból mutatunk be válogatást, akik mindannyian a színház szerződött művészeiként, több évtizeden keresztül szolgálták az Operaház mindennapjait, s valamennyiük életműve lezárult már. 

Az egyes elemekre tervezett párosítás nagyjából a kronológiát követi, így amellett, hogy végigvezet az egyes korszakokhoz kötődő operai látvány, stílus változásain, azt is érzékelteti, hogyan adták át egymásnak az egymást követő a tervezők a stafétabotot.

A tömbök tematikus felépítése

  1. Kezdetek a historizmus szellemében és a technika bűvöletében
    Spannraft Ágoston és Kéméndy Jenő
  2. Sokoldalú színházi alkotók – „amatőr” tervezők
    Bánffy Miklós és Márkus László
  3. Több korszakon átívelő hatás, iskolateremtő mesterek
    Oláh Gusztáv és Márk Tivadar
  4. Klasszikus látvány és kísérletező kedv
    Fülöp Zoltán, Forray Gábor és Schäffer Judit
  5. Sokoldalúság és műfaji sokszínűség  
    Makai Péter, Csikós Attila és Vágó Nelly

Az egyes művészek bemutatásának szerkezete

  • rövid bemutatás, pályakép
  • „ars poética”-szerű önvallomás (rövid idézetek)
  • mások méltató szavai (rövid idézetek)
  • bemutatandó munkái (tervek és elkészült művek)
  • egy-egy műtárgy, relikvia (pl. jelmez, makett, munkaeszköz)
  • a művész (vagy munkája) mozgóképen vagy hangfelvételen (digitális eszközön)
  • kortársak visszaemlékezése (digitális eszközön)
  • interaktív felület (manuális vagy digitális játékok)