A hátsó folyosón lévő ún. kirakatokban négy korszak emblematikus előadásán keresztül mutatjuk be az előadások megszületéséhez nélkülözhetetlen, a műhelyekben folyó háttérmunkát. A látogatók ebben a térben valódi műhelytitkokkal találkozhatnak. Az időben előre haladva lehetőség nyílik a szcenikai fejlődés megfigyelésére, nyomon követésére éppúgy, mint az egyes tárak, műhelyek részletesebb bemutatására. A leírások, fotók, rövid videók, eredeti tervek, kellékek, tárgyak stb. segítségével bepillanthatnak az alkotói folyamatokba, az előadás létrejöttének minden egyes mozzanatába, a tervezéstől a végső megvalósulásig.
A kirakatokba a különböző előadások színpad- és jelmeztervei, megmaradt eredeti vagy utángyártott jelmezei, kellékei, az előállításukhoz szükséges – a látogatók számára különlegesnek számító – eszközei kerülnek kiállításra.
Például a Spannraft-féle festőműterem képeit és a jellegzetes, hosszú ecseteket látjuk. Spannraft és/vagy Oláh Gusztáv díszlettervein a korabeli díszítési és világítási technikákat lehet variálni és kipróbálni.


Máshol az opera főszereplőinek jelmeztervei rajzolódnak ki az okosfóliára, mintha épp a szemünk előtt, a papíron születne meg a vázlat, majd a vitrinbe pillantva láthatjuk a megvalósult jelmezt/eket is. Kivetítőkön rövid videókban lehet megtekinteni a varrodában készülő jelmezt, a szobrászok és lakatosok műhelyében a kellékek, díszek létrejöttét. Ezeken a felvételeken a műhelyekben dolgozók mutatják be mindennapi munkájukat, mesélik el a munkafolyamatot, hogyan születnek meg a tervezők által megrajzolt jelmezek, kellékek, díszletek stb.

Műhelytitkokat tárnak a látogatók elé. Megtudhatjuk, hogyan készül a balettcipő a cipészműhelyben, vagy hány méter tüllből készül a balett tütü. A parókások arról mesélnek, hány ezer csomó kerül egy parókába és kiderül az is, mindezek elkészítéséhez hány munkaóra kell. Timelapse videóban látjuk a díszletépítők munkáját, az előadásra készülő jelmez- és kellékraktárak rendjét, az előadásra készülő sminkesek, fodrászok, öltöztetők napi rutinjait.

Ebben a térben is folytatódik a kiállításhoz kapcsolódó guide-játék/geocaching, a falakon és kirakatüvegeken a már ismert raszterek és betűk találhatók. A színházi szakmában használatos és az egyes szakmákhoz, tevékenységekhez kapcsolódó szakkifejezések felsorolásán, megmagyarázásán, valamint a különlegességekre, érdekességekre fókuszáló kérdéseken keresztül szintén a látogatók beavatására teszünk kísérletet.
Mindezek mellett korabeli sajtóból válogatott leírások, kritikák, viccek, apróhirdetések, régi fotográfiák és újraszínezett változataik, visszaemlékezések és interjúk segítenek megeleveníteni az opera elmúlt 135 évének mindennapjait, az előadások 3-4 órájának előkészületeit, és a háttérben folyó munkát.
A négy előadás és korszak
- Bánk bán (1884-1895-1910-1940)
- A diótörő (1950-2020)
- Elektra (1976)
- Leánder és Lenszirom (2015)
JAVASLAT
A folyosón jelenleg 4 egybefüggő „kirakat” van. Javaslatunk szerint szerencsésebb lenne az üvegfalakat megbontani, mozgalmasabb, érdekesebb, látványosabb felületet lehetne kialakítani.

A diótörő (1950)
https://myalbum.com/album/ru6DacGzoKeZ
Elektra (1976)
https://myalbum.com/album/J77Wir7g4JWM
Leánder és Lenszirom (2015)
https://myalbum.com/album/ivcdEjtjZqVZ
Vélemény, hozzászólás?