Az Eiffel-csarnok első szakaszában a két galériarészt összekötő híd mint kiállítási felület alkalmas lehet a két kiállítási tematika összekapcsolására. Az Operaház látványtervezőit, illetve a Feketeházy Jánosnak, az Eiffel-csarnok tervezőjének munkásságát bemutató kiállítások között meg kell, és meg lehet teremteni a kapcsolatot.

Feketeházy volt az Operaház tetőszerkezetének is a tervezője, ráadásul a reprezentatív kultúrintézmény és a funkcionális ipari létesítmény egy időben készült el. (1884 és 1885)

A híd két oldalán a haladási irányra merőlegesen a tetőszerkezetre függesztett tablók kísérik a látogatót, a haladási iránynak megfelelő tematikával. (Az opera-kiállítás felé a látványtervezőkről, a Közlekedési Múzeum irányába haladva pedig Feketeházy Jánosról, munkáiról, illetve magáról az Eiffel-csarnokról láthatók érdekes fotók, olvashatók rövid értelmező szövegek.)

Így a tervezett installáció nem zavarná azt a térélményt, amit az épület új és felújított, rendkívül látványos, minőségi anyagokból kivitelezett szerkezetei nyújtanak, de tartalmilag és látványvilágban is megteremtik a kapcsolatot a két térrész között.

A padlógrafika (vonalak, pöttyök) részben felkúszik a híd üvegkorlátjára, annak alsó részén töredékesen vagy elhalványulva látszik.